Mostantól már nem csak angliai kalandokról számolhatok be, mert Belgiumban jártunk, ahol jobbnál jobb helyekre sikerült eljutnunk. Április 4-én, szerdán indultunk el kocsival a két és fél órányira lévő Folkestone-ba. Ugyanis innen indulnak a Csalagút vonatai a brit oldalról. Átkelés előtt megálltunk egy parkolóban, ahol még szereztem egy barátot és egy ellenséget. Ugyanis egy idős hölgy a Vauxhall Corsájával a parkolóban beletolatott egy vadonat új Golf oldalába. Annyira bénán csinálta, hogy rossz volt nézni. Beállt egy helyre, majd nem tudni miért elkezdett tolatni. Közben alaposan alászedte a kormányt, de annyira, hogy keresztben áthajtott vagy három üres helyen, majd nekiütközött egy parkoló autónak. A nő kiszállt, megállapította az ütközést, majd átállt egy másik helyre. Mi eközben végignéztük az egészet, néhány méterről. A nő ezután bement vásárolni, majd visszajött és elhajtott, mint ha mi sem történt volna. Én feljegyeztem mindkét autó rendszámát és bemondattuk az áruházban, hogy szóljanak a Golfosnak. A tulaj gyorsan előkerült és nagyokat hálálkodott, majd rögtön nagy telefonálásba kezdett. Nem tudom, egyáltalán, hogy képzeli a nő ezt az egészet, ráadásul ő is látta, hogy mi végignéztük az esetet. Szerintem már fel sem fogta, hogy mit csinált, az ilyen emberektől mentsen meg az Isten az utakon.
Visszatérve az Eurotunneles átkelésünkhöz, az első bejárati sorompóhoz érkezve egy terminállal találkoztunk, ahol szinte semmi dolgunk nem volt. Mivel előre lefoglaltam a neten a jegyet, a képernyőn azonnal megjelent a nevem és az autónk rendszáma, így csak egy ok-t kellett nyomnunk, erre a gép kiadott egy cetlit, amit a visszapillantóra kellett akasztani. Továbbhaladtunk, majd leparkoltunk egy időre, megnéztük shopokat és ittunk egy kávét. Közben a parkolóban lévő kijelzőkön figyeltük, mikor kell elindulnunk a beszálláshoz. A parkoló közelében még külön kutyafuttató pálya is volt a kedvencek átmozgatására.
 |
| Kávézó Folkestone-ban |
 |
| Folkestone Shopping |
 |
| Kijelzők Folkestone-ban |
 |
| Utazás autóval a vonatban |
Amikor eljött az idő, elindultunk. Először egy négy autóból álló csoportot vizsgáltak át. A kilincsekről mintát vettek, majd elvitték megvizsgálni. Gondolom robbanóanyag után nyomoztak. Ezután háromszor ellenőrizték az útleveleket. Elérkeztünk a vonathoz, ami a kocsikat szállítja. A személyautókhoz emeletes vagonokat használnak, mi az emeletre hajtottunk fel. Kamionokat és buszokat is szállítanak a csatorna alatt közlekedő vonatokkal. Percre pontosan 14.20-kor elindultunk, szinte nem is hallottuk a kerekek zaját. Leengedtük az ablakokat, hogy kapjunk egy kis levegőt, de így se volt sok. Az út 35 percig tartott, közben a kocsiban kellett maradni. A mennyezeten elhelyezett kijelzőn mindenről tájékoztattak, közben kiírták, hogy mi csak pihenjünk, ők majd vezetnek. Eközben a vonat 140 km/h-val haladt, 60 m-rel a tenger alatt, az 50 km-es úton. Az érkezés is óramű pontossággal történt, előtte figyelmeztettek, hogy a másik oldalon kell közlekedni és egy órával több van, helyi idő szerint. Gyorsan kihajtottunk a vonatból és már a francia autópályán találtuk magunkat.
További érdekes adatok az alagútról itt olvashatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése