2014. április 19., szombat

A középkorba pottyantunk


Oxfordtól nem messze található ez a középkori mesevilág, Burfordban. Egy cikkben olvastam róla, ahol a 15 legszebb brit kisvárosok között említik. 


Így mivel úgy is arrafelé vettük az irányt, ezt a helyet nem lehetett kihagyni. Az ide vezető út utolsó pár kilométerét nagyon lassan tettük meg akkora forgalom volt, de megérte. Amikor megérkeztünk a High street-re, csodás látvány fogadott. Igazi hamisítatlan középkori házak és hangulat. Minden régi volt, de mégis tipp-topp állapotban. 

A teaház udvara

A helyi üzletek valóban a házi süteményeikről híresek, ezt mi is leteszteltük. Az egyik teaházban megtaláltuk a tökéletes krémest. Formájában ugyan nem hasonlított az általunk ismert süteményre, mert laposabb volt, mint egy kis tégla. Viszont az íze mennyei volt, a tetején a szokásos édes mázzal. Itt vanilla slice-nak nevezték egyszerűen. A másik meglepetés ugyanitt a fonott kalács felfedezése volt, szintén házi kivitelben. Ez Húsvét előtt egy nagyon hasznos beszerzésnek bizonyult. A kalácsot és az azonos tésztából készült péksüteményeket brioche-nak nevezik, legyen az bármilyen méretű és alakú.





Hasonlóan mint Bath városában, itt sem a vörös téglácskás szokványos angol házak fogadtak, hanem valamiféle homokkőből épült drapp színű épületek. Egy igazi ékszerdoboz ez a hely. A rejtett mellékutcákkal, zugokkal, amik csak felfedezésre várnak. Az tetszik még ezekben a helyekben, hogy nagyon igényes egyedi portékákkal találkozhatunk a helyi üzletekben ami legtöbbször helyben készült, eltekintve a kínai souvenir dömpingtől.


Na és a sajt-és delikát szaküzlet, középkori, de mégis mai kivitelben, egy álom volt.




Úgy érzem ez a kisváros a terepjárók városa. Olyan nagy számban láttam itt ilyen kocsikat, mint még sehol. Kissé úgy tűnt, az árakat is hozzájuk igazították.



A főutca elég meredek, a völgyben vannak az üzletek, feljebb a lakóházak. persze sok mellékutca is volt, de sajnos nem jártuk végig mindet.






Bár nem szeretem a túlságosan nagy nyugalmat, de egy ilyen környezetben el tudnám képzelni magam egy időre. Mosolygós emberek, tisztaság, igényesség és jólét. Élni tudni kell.