Tegnap élelmiszer beszerző körúton voltunk az ASDA nevű bevásárlóközpontban, ami itt nem hipermarket, hanem supercentre, vagy superstore néven fut. A TESCO mellett még ez egy elég nagy lánc, de van még a Sainsbury's és még sok másik is. Mi általában az előbbibe járunk, mert közel van és jó nagy a választék mindenből. Szinte minden terméknél az a szokás, hogy az egységár mellett kiírják azt az árat is ami kettő vagy három azonos termék vásárlása esetén érvényes. Így mi is sokszor beleestünk ebbe a csapdába, többet vettünk, mert úgy olcsóbb. A lényeg, hogy a végén mindenki azt hiszi, hogy jól járt.
Már sok beszédes pénztárossal találkoztunk, de ez a tegnapi volt a legérdeklődőbb. Ránézésre én töröknek mondtam volna az 55 körüli fickót. Miközben pakolta a vonalkódolvasó előtt a cuccainkat máris érdeklődött, hogy portugálok vagyunk-e. Mondtuk, hogy magyarok, erre folytatta mosolyogva, hogy nála és nálunk sincs se munka, se pénz, se mindenféle juttatás, ezért mindenki ide jön. Közben még a melónk felől érdeklődött, meg a gyerekekről is. Kérdezte ismerjük e az ő országát, tudjuk, Lisszabon a fővárosa, szép város. Közben már majdnem végzett a kódolvasással és még mindig beszélt. Eszembe is jutott Rodolfó, vigyázat csalok, csak a kezemet figyeljék. Annyit beszélt, hogy nem is figyeltük szinte, hogy mit csinál. De rendesen blokkolt mindent és nem volt tolakodó sem. Az a barátkozós fajta volt. Biztos megörült, hogy újabb külföldivel találkozott. Azt is említette, hogy 0 nyelvtudással jött ide. De akkor, hogy kapott munkát? Ezt már nem tudtuk megkérdezni tőle.
Viszont a végén megadtuk szegénynynek a kegyelemdöfést: Nem hiányzik a napos Portugália??? Jaj dehogynem, jött a válasz és ezzel el is búcsúztunk a barátságos pénztárostól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése