2012. január 19., csütörtök

Blog problémák

Ha valaki Google Chrome programmal böngészte ezt a blogot, előfordulhatott, hogy az alábbi hibaüzenetet írta ki a gép:




Azóta a hibát okozó linket eltávolítottam, így megszűnt ez a hibajelzés. Ha ennek ellenére rákattintottunk a "továbblépés"  gombra, akkor sem történt semmi, de jobb az elővigyázatosság. A problémát a Külföldön Élő Magyarok blogregisztere oldal okozta, ami a kedvenc blogok között szerepelt. Vigyázzon mindenki, aki erre az oldalra kattint. A hibát nem észleltem az Explorer és Firefox böngészőkben.

2012. január 16., hétfő

Bence és az iskola, második félév

Bence január 4-én megkezdte az iskolában a második félévet. Szerencsére úgy tűnik teljesen fölösleges volt minden aggodalmam, hogy le van maradva a többiekhez képest, hiszen egyre ügyesebb és szerintem már az írásban is a többiekkel hasonló szintet ért el. Ugyan még van mit gyakorolni a betűk kanyarításán, de ahhoz képest, hogy egyáltalán nem tudott írni csak nyomtatott betűkkel mikor megkezdte itt az iskolát most már írottan is írja a szavakat. A matematika nagyon jól megy neki, szeret is számolni, kapott is sok dicsérő matricát a tanító nénitől. Jelenleg összeadnak, kivonnak 20-ig, számolnak 100-ig és azt gyakorolják hogyan kell felosztani a két jegyű számokat tízes és egyes egységekre.
Olvasni még nem tud (szemben az osztálytársakkal akik már az előkészítőben megtanulnak), de megnyugtattak, ha már beszél angolul az olvasás is menni fog neki, hiszen a betűket és a kiejtésüket már tudja. Sokszor én nem értem, hogy ő mit mond amikor angol akcentussal betűz nekem :-)
Angolul sok mindent ért már, de megszólalni továbbra sem hajlandó a suliban. A tanárok nem aggódnak, azt mondják ő egy ilyen gyerek, időre van szüksége, a feladatokat megérti és jól teljesíti.
Well done Bence :-)
Bejegyezte: Kriszti

Bence és a sportok

Bence mostanában tele van energiával és ezt sokszor nehezen tudja levezetni. Sok neki az ülés a suliban és miután az idő is eléggé télies mostanság nem tudunk vele órákig kint tartózkodni délután.
Múlt héten végignéztük a sportolási lehetőségeket itt a környéken és döntöttünk, Bence sportolni fog minimum hetente kétszer. Ott majd levezetheti a sok fölösleges energiáját.
Első körben beírattuk őt a Multiskulls club-ba ami hétfőnként van az iskolában ahová jár. Ez egy olyan klub ami egy sportklub edzőjének vezetésével zajlik és a gyerekek többféle sportot is kipróbálhatnak. Suli után a tanítónéni átkíséri a gyerekeket a tornaterembe és 15:30-tól 16:30-ig sportolnak. A mai órán teniszeztek, a jövő héten állítólag hokizni fognak. A teniszt élvezte a Bence, meglátjuk miután a többi sportból is ízelítőt kap majd mi nyeri el véglegesen a tetszését.
Bence szeretett volna bokszolni is, de erről inkább lebeszéltük, nem szeretném ha a foga vagy az orra bánná a lelkesedését. Mondtuk neki, hogy inkább próbáljuk meg a karatét, ott is lehet harcolni és itt is van a közeli sport centrumban minden csütörtökön este. Múlt héten ezt is megnéztük, nekem nagyon tetszett, az oktató 3 danos karate mester, szimpatikus, nagyon jól irányította és kezelte a gyerekeket. Akit bővebben érdekel megnézheti a honlapot itt: http://ninbukan.co.uk


Bence az első alkalommal még csak megfigyelt, de remélem (ő legalábbis ezt ígérte) a héten már csatlakozni fog a kis csapathoz.
Hajrá Beni!
Bejegyezte: Kriszti

Ádi 2 éves

Kicsit megkésve, de hétvégén megünnepeltük Ádika 2 éves születésnapját. Hihetetlen, hogy már ennyi idős. Tisztán emlékszem arra a január 12-re amikor elindultunk a kórházba és amikor végre a karomban tarthattam ŐT. Ezt a kis csodálatos emberkét, aki napról napra egyre többet ügyesedik, okosodik. Már nagyon szépen beszél, 2-3 szavas mondatokat használ és mindent ismétel amit tőlünk hall. Bence után szívesen mondja az angol szavakat is, így már szinte teljesen hibátlanul számol tízig angolul. Sőt ha Beni elkezdi, hogy one, two, three (azaz egy, kettő, három) ő folytatja, hogy four, five, six (tehát négy, öt, hat). Bámulatos gyorsasággal tanul meg mindent. Szeret beszélni és főleg énekelni. Felismerhetően eldalolja a bújj-bújj zöld ág, a csiga-biga gyere ki című dalocskákat és angolul a twinkle twinkle little start-t is. Remélem egyszer sikerül elkapnunk amikor énekel és ígérem feltesszük róla a videót :-) Mozgásban is nagyon ügyes, imád szaladni, focizni, sőt kifejezetten jó a labda érzéke. Múltkor a lakásunkhoz közeli focipálya mellett sétáltunk ahonnan az edzés során véletlenül kirúgták a labdát ami éppen Ádi felé gurult. Neki sem kellett több, azonnal a labda irányába futott és szaladva, a labdát terelgetve visszarúgta azt a focipályára a srácok nagy csodálkozására. Lehet, hogy megvan az új kis Beckham? :-) Majd pár év múlva nézünk neki egy jó kis csapatot! A másik nagy kedvenc a kismotor, azzal képes pár órát is egyhuzamban jönni, imádja. Sajnos nem hoztuk ki ami otthon Bencének volt, de szerencsére kaptunk egyet itteni kedves magyar ismerőseinktől. Azóta visszük mindenhova. Ha mondjuk neki, hogy gyere megyünk sétálni, sorolja a számára fontos dolgokat: moto (motor), bubosisak (bukósisak), cipő, sapsa (sapka), kabát. És már indulhatunk is.
Szeret enni, de főleg a husit, azt bármilyen formában és bármikor. A főzelékek sajnos nem tartoznak a kedvencek közé. Annál inkább szereti, szeretné a csokit amit azért adunk neki, de naponta max. 1-2 kis kockát.
Nagyon kedves, bújós, hagyja magát szeretgetni amit mi bevallom nagyon élvezünk. Bencét is imádja, sokszor csak úgy odamegy hozzá, megsimogatja vagy odabújik.
Szóval ilyen a mi kis 2 évesünk :-) Imádjuk Benivel együtt, még ha a nap végére a fáradságtól kimerülve dőlünk is az ágyba, hogy végre mindkettő alszik :-)))
Kriszti

2012. január 12., csütörtök

Ablakmosók


A mi ablakunk is így nyílik
Az itteni házak különlegessége, hogy az ablakok kifelé nyílnak (egész más rajtuk a vasalat is), ezért földi halandó nem tudja kívülről megpucolni, mert nem fér hozzá. Erre jók az ablakmosó cégek, akiknek az embereit ma láttam a ház körül dolgozni. A két emeletes társasház összes ablakát kívülről lemosták. Ehhez egy hosszú, több mint 5 m-es teleszkópos botot használtak, aminek a végén egy kefe volt, a bot végéből pedig dőlt a víz, mert hogy rá volt kötve egy slagra az egész szerkezet. Érdekes volt, hogy hipp-hopp lemossák a 2. emeleti ablakokat is a földről. Ha esetleg nyitva is lenne az ablak, akkor sem folyik be a víz a lakásba mosás közben a kifelé nyílás miatt.
Fél év alatt most láttam őket először, úgyhogy nem jönnek túl sűrűn. Az jó, hogy legalább nem kell fizetni érte, ez is belefér a helyi adóba amit fizetünk.

2012. január 2., hétfő

Téli tenger

Tengerparti bringás

Ma délután elugrottunk a tengerpartra, kíváncsiak voltunk milyen a part télen. A Balatont már láttam a téli időszakban, de az óceánt még nem. Egész nap tűző napsütés volt és 8 fok. A partot hatalmas hullámok nyaldosták és nagy szél volt. A babakocsi magától elindult a szél erejétől, szerencsére Ádika nélkül. Szinte rá lehetett feküdni az erős fuvallatra. Sajnos ezen a partszakaszon nincs sok kávézó, abban az egyben amit találtunk nagy sor állt, így nem mentünk be egy teára sem. Nem sokáig sétáltunk a parton, mert kellemetlen volt az erős szél. Úgy tettünk mint az angolok, beültünk a kocsiba és onnan néztük a tengert. Csak azt bántuk, hogy nem hoztunk egy kis uzsit meg termoszos kávét, de legközelebb felkészülünk.

2012. január 1., vasárnap

Visszatértünk Albionba


December 31-én véget ért a két hetes otthoni látogatásunk. Este 6-kor indult vissza a gépünk. A beszállási procedúra megint jókora sorban állással kezdődött. Amikor a buszhoz indultunk, ami a repülőhöz vitt, forgóajtókon kellett átverekedni magunkat. Ezen az ajtón viszont nem fértünk át a babakocsival együtt, így Ádit a kocsijával együtt egyedül küldtük át a forgóajtón. Mire kiért majd felborult a babakocsi, mert az nem akart kanyarodni a forgóajtón belül. Remek ez a tervezés, sehol egy mellékajtó, még egy reptéri alkalmazott is megerősített ebben. A végén csak felszálltunk. Ádi mind a két óra húsz percet folyamatos ugrálással és fészkelődéssel töltötte, csak az Anyukája ölében volt hajlandó megmaradni, akit a végére jól lefárasztott. Megérkezés után egy gyors taxizás után eljutottunk a kocsinkhoz, ami ingyen parkolt egy jóbarátnál London mellett, így megmenekültünk a 100 Fontos heti parkolódíjtól. Visszafelé esett az eső, amikor a londoni körgyűrűn haladtunk. Ez egy jó kis 2x4 sávos autópálya. Szinte a teljes sztrádán fényvisszaverő pontok jelzik a sávválasztó vonalakat, így sötétben és esőben is jól látszik az út. Éjjel 11-re értünk a lakáshoz, az eső rendületlenül esett, de legalább enyhe 13 fok volt.