Kicsit visszalépve az időben, már nagyon vártuk a napot, amikor a Beni is megérkezik hozzánk, ez nem volt más, mint július 8. Érkezésünk óta szűk három hét telt el, megvettünk mindent amire szükségünk volt az új lakásban. Ezalatt az Ádit is próbáltuk visszalendíteni a normál kerékvágásába, ugyanis sikerült teljesen kizökkenteni. Nem elég, hogy az első napokban egész nap autókáztattuk, egy ágyban kellett nyomorognia velünk, az új környezet is megviselte. Otthon nagyon jó evő és alvó volt. Ebéd után és este nem is kellett altatni, leraktuk az ágyába és rögtön elaludt. Itt semmit nem akart enni és órákig tartott elaltatni, a Beni is nagyon hiányozhatott neki. Később az új emeletes ágy alján altattuk, de onnan meg állandóan legurult, amikor eljöttünk mellőle. Közben Kriszti is elkezdett dolgozni, így napközben amíg én voltam itthon vele, nagyon nehéz volt etetni, nem volt kedve semmihez. Viszont sokat jártunk sétálni a levegőre, az legalább jót tett neki. Mi állandóan a Beni képét nézegettük és nagyon hiányzott nekünk. Neki ezalatt otthon nagyon jó dolga volt. Először a Gabi szórakoztatta és vitte jobbnál jobb helyekre, aztán a Papáékhoz ment, ahol szintén nagyon jól érezte magát.
Végre elérkezett július 8. megérkezett a Beni a Gabival, már nagyon vártuk őket. Kíváncsiak voltunk, mit szól majd az új helyzethez és a lakáshoz. A délutáni órákban mentem értük a reptérre, Kriszti nem jött velünk, mert még akkor dolgozott, így az Ádival mentem ki értük. Amikor az Ádi meglátta a Benit, azonnal átölelte, látszott rajta, hogy nagyon hiányzott neki, szinte megkönnyebbült. Miután nagynehezen visszataláltunk a parkolóba az autóhoz, kezdetét vette a másfél órás út a lakásig. Benikének nagyon tetszett az Ádival közös új szobájuk az emeletes ággyal. Egészen otthonossá varázsoltuk nekik a fali matricákkal, az otthoni képekkel a falon és az újonnan még otthon kapott verdás ágyneműjével.
Mialatt Kriszti dolgozott sokfelé mászkáltunk a környéken, hétvégén pedig közös kirándulásokat tettünk, többek között képtárban található Swanage városába, ami egy kis félszigeten van és komppal mentünk oda. De voltunk az egyik kedvenc helyemen, a tőlünk délkeletre lévő Portsmouth-ban is ahol szintén sok érdekes látnivaló van, ilyenek mint a Spinnaker torony, tengerészeti múzeum, tengeralattjáró múzeum. Voltunk a másik irányban is Bournemouth-ban is, ahol finom arany homokos tengerpart van jó hideg vízzel, a városi mólón pedig egy vidámpark és egy színház is elfért.
Az esti alvásokat közben úgy oldottuk meg, hogy a Gabi aludt az Ádi helyén az emeletes ágy alsó szintjén, Ádi pedig az utazóágyában. Ez újabb sokkot jelentett szegénynek, de legalább addig se gurult le az ágyról. Így teltek napjaink, amikor Gabi nagyi július 24-én visszautazott a dédihez Biatorbágyra, aki már nagyon várta őt.
Ezután már rám hárult a két gyerek szórakoztatása és ellátása. Kriszti minden este, vagy minden másnap este megfőzi nekünk a másnapi ebédet. Nagyon jól belejött a főzésbe, pedig nem volt sok ideje gyakorolni. Én a gyerekekkel 8-9 óra között kelek fel, vagy korábban, ez mindig az Áditól függ. Beni tudna aludni 11-ig is, de azt nem hagytam neki, mert hamarosan kezdődik az iskola, jó lesz, ha megszokja a korán kelést. Reggel a szokásos meséket megnézhetik a fiúk, utána tízórai. Ha jó idő van kint, kimegyünk egy kicsit sétálni a közeli játszóra, közben a Beni rollerezik, vagy bringázik. Délre vissza is jövünk ebédelni, majd Ádi lefekszik alukálni. Bár már sikerült neki visszaállnia a délutáni alvásokra is, azért még ott maradok vele egy kicsit, amíg elalszik, mert képes és kijön az ágyából hálózsákostul, az emeletes ágy alsó szintjéről. Egyébként vettünk neki egy ágyra szerelhető leesésgátlót az ebay-en 2 fontért, ettől legalább nem gurul le az ágyról.
A Benivel az ebéd utáni órákat játékkal, rajzolással, esetleg egy-egy film nézésével töltjük. Mikor Ádika délután néhány óra alvás után felébred, megint útra kelünk a környék felfedezése céljából. Néha bevásárolni megyünk a helyi kis boltba, vagy csak benézünk a postára, ami egyébként egy komplett kis üzlet, sok mindent árulnak ott. Van ott újság, az itt nagyon divatos üdvözlő kártya hegyek, játékok, élelmiszer, még reggelizni is lehet a postán. Ha a másik irányba indulunk el, még egy kilómétert sem kell megtennünk és hatalmas üzleteket találunk. Óriási autósbolt, műszaki áruház, ahol Benike szereti nézegetni a 3D-s tévéket, meg a táblagépeket és videojátékokat. Ha még egy üzlettel odébb megyünk, egy nagy ruha-és lakásfelszerelési boltot találunk. Nagyon nagy választék van és jóminőségű, de mégsem drága áruval. Ezektől a boltoktól még néhány száz méterre van az uszoda, párszor már jártak ott a Beni és Kriszti. Az uszoda mögött van egy hatalmas rét és játszótér, a képtárban is látható medencés. A medence 40 cm mély, kerítés veszi körül, amit este hétkor bezárnak. Ez nagyon kultúrált és víztisztítóval ellátott létesítmény, amit mindenki ingyen használhat.
Délután négy körül hazamegyünk és alig várjuk, hogy Anya hazajöjjön. Vagy az ablakból figyeljük, vagy kint az utcán sétálunk és ott várjuk, mikor kanyarodik már be az utcánkba. Jól megy már neki a vezetés és a parkolás is. Sokszor elmegyünk még valahova délután is kocsival, rengeteg park, látnivaló van 10-20 km-en belül. Este, mikor visszaérünk, már mindenki kellően éhes és fáradt, így 8 órakkor, vacsora után mennek is a fiúk fürdeni, Beni kicsit később aludni.
Ezután már rám hárult a két gyerek szórakoztatása és ellátása. Kriszti minden este, vagy minden másnap este megfőzi nekünk a másnapi ebédet. Nagyon jól belejött a főzésbe, pedig nem volt sok ideje gyakorolni. Én a gyerekekkel 8-9 óra között kelek fel, vagy korábban, ez mindig az Áditól függ. Beni tudna aludni 11-ig is, de azt nem hagytam neki, mert hamarosan kezdődik az iskola, jó lesz, ha megszokja a korán kelést. Reggel a szokásos meséket megnézhetik a fiúk, utána tízórai. Ha jó idő van kint, kimegyünk egy kicsit sétálni a közeli játszóra, közben a Beni rollerezik, vagy bringázik. Délre vissza is jövünk ebédelni, majd Ádi lefekszik alukálni. Bár már sikerült neki visszaállnia a délutáni alvásokra is, azért még ott maradok vele egy kicsit, amíg elalszik, mert képes és kijön az ágyából hálózsákostul, az emeletes ágy alsó szintjéről. Egyébként vettünk neki egy ágyra szerelhető leesésgátlót az ebay-en 2 fontért, ettől legalább nem gurul le az ágyról.
A Benivel az ebéd utáni órákat játékkal, rajzolással, esetleg egy-egy film nézésével töltjük. Mikor Ádika délután néhány óra alvás után felébred, megint útra kelünk a környék felfedezése céljából. Néha bevásárolni megyünk a helyi kis boltba, vagy csak benézünk a postára, ami egyébként egy komplett kis üzlet, sok mindent árulnak ott. Van ott újság, az itt nagyon divatos üdvözlő kártya hegyek, játékok, élelmiszer, még reggelizni is lehet a postán. Ha a másik irányba indulunk el, még egy kilómétert sem kell megtennünk és hatalmas üzleteket találunk. Óriási autósbolt, műszaki áruház, ahol Benike szereti nézegetni a 3D-s tévéket, meg a táblagépeket és videojátékokat. Ha még egy üzlettel odébb megyünk, egy nagy ruha-és lakásfelszerelési boltot találunk. Nagyon nagy választék van és jóminőségű, de mégsem drága áruval. Ezektől a boltoktól még néhány száz méterre van az uszoda, párszor már jártak ott a Beni és Kriszti. Az uszoda mögött van egy hatalmas rét és játszótér, a képtárban is látható medencés. A medence 40 cm mély, kerítés veszi körül, amit este hétkor bezárnak. Ez nagyon kultúrált és víztisztítóval ellátott létesítmény, amit mindenki ingyen használhat.
Délután négy körül hazamegyünk és alig várjuk, hogy Anya hazajöjjön. Vagy az ablakból figyeljük, vagy kint az utcán sétálunk és ott várjuk, mikor kanyarodik már be az utcánkba. Jól megy már neki a vezetés és a parkolás is. Sokszor elmegyünk még valahova délután is kocsival, rengeteg park, látnivaló van 10-20 km-en belül. Este, mikor visszaérünk, már mindenki kellően éhes és fáradt, így 8 órakkor, vacsora után mennek is a fiúk fürdeni, Beni kicsit később aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése