 |
| Biatorbágyi viadukt |
A múlt héten csütörtökön értünk haza, Ádika végig ugrált az ölünkben a repülőút alatt. Itthon nem sok minden változott. Hamar visszaszoktam a bal oldali kormányzáshoz, de azért egyszer sikerült tévedésből a bal oldali sávba kanyarodni. Az utakon se változott semmi, ugyanaz az agresszív vezetési stílus jellemző mindenhol. Az autópályán is ha előttem halad egy kocsi a belső sávban, nem zavarja a mögöttem jövőt abban, hogy a nyakamra jöjjön és letoljon. Ezen kívül szinte sehol nem engednek be, inkább pofátlanul elém vágnak. Kint is járnak drága autók, kicsit több is mint itt, de mindenki udvarias és előzékeny.
Hiányzott már az itteni házunk, amiben sokkal jobban elférünk. Szerencsére nem kellett sok ruhát hoznunk, mert maradt itt elég, de azért így is 10 kg túlsúlyunk volt a beszálláskor.
Már színházban is voltunk Angyalföldön egy vadiúj művházban amit RAM Colosseum-nak hívnak, megnéztük az Óz a nagy varázslót modern változatban. A színház elég színvonalas, még arra is gondoltak, hogy ülésmagasítót osztogassanak a gyerekeknek.
 |
| Óz előadás az angyalföldi RAM-ban, a veszprémi vendégtársulattal |
Ma bementünk Benike régi ovijába meglátogatni a barátokat, óvónéniket. Nagyon örültek a Beninek, de ő sajnos nem díjazta ezt, pedig úgy vették körül, mint egy Hollywoodi sztárt.
31-én megyünk vissza, addig még jó sok helyre el akarunk jutni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése