2011. december 20., kedd

Újra itthon...

Biatorbágyi viadukt

A múlt héten csütörtökön értünk haza, Ádika végig ugrált az ölünkben a repülőút alatt. Itthon nem sok minden változott. Hamar visszaszoktam a bal oldali kormányzáshoz, de azért egyszer sikerült tévedésből a bal oldali sávba kanyarodni. Az utakon se változott semmi, ugyanaz az agresszív vezetési stílus jellemző mindenhol. Az autópályán is ha előttem halad egy kocsi a belső sávban, nem zavarja a mögöttem jövőt abban, hogy a nyakamra jöjjön és letoljon. Ezen kívül szinte sehol nem engednek be, inkább pofátlanul elém vágnak. Kint is járnak drága autók, kicsit több is mint itt, de mindenki udvarias és előzékeny.
Hiányzott már az itteni házunk, amiben sokkal jobban elférünk. Szerencsére nem kellett sok ruhát hoznunk, mert maradt itt elég, de azért így is 10 kg túlsúlyunk volt a beszálláskor.
Már színházban is voltunk Angyalföldön egy vadiúj művházban amit RAM Colosseum-nak hívnak, megnéztük az Óz a nagy varázslót modern változatban. A színház elég színvonalas, még arra is gondoltak, hogy ülésmagasítót osztogassanak a gyerekeknek.

Óz előadás az angyalföldi RAM-ban, a veszprémi vendégtársulattal

Ma bementünk Benike régi ovijába meglátogatni a barátokat, óvónéniket. Nagyon örültek a Beninek, de ő sajnos nem díjazta ezt, pedig úgy vették körül, mint egy Hollywoodi sztárt.
31-én megyünk vissza, addig még jó sok helyre el akarunk jutni.

2011. december 9., péntek

Képeslap hegyek


Óriási választékot találunk a boltokban a különféle üdvözlő lapokból. Külön, témák szerint válogathatunk belőlük, ezen kívül 1-100 éves korig szinte minden születésnapra küldhetünk számozott lapokat. A nagyobb boltokban, minden témakörben és születésnaphoz legalább 10-féle kártyát választhatunk. A szokványos lapok mellett van amelyikkel az új munkahelyhez, vagy lakáshoz, esetleg utazáshoz lehet gratulációt küldeni. Vannak még a felnőtteknek szánt vicces, vagy retró lapok is. 
Egyik nap a Beni iskolatáskája is tele volt üdvözlő lapokkal. Kiderült, hogy az osztálytársak is lappal ajándékozzák meg azokat, akiket szeretnek az osztályban. Ehhez külön segítséget is adtak, mert egy osztály névsort is találtunk a táskájában. Aki lapot szeretne küldeni a barátjának, az iskola recepcióján elhelyezett postaládába dobhatja a küldeményét és onnan valahogy bekerül minden címzett táskájába. Amikor ezt megtudtuk, mi is rögtön lapokat írogattunk, pontosabban a Bence írta meg az összeset és másnap bedobtuk. Küldtünk a 5-5 kislánynak és kisfiúnak, akik neki is küldtek, de még azon kívül további 5 kis barátjának is.

2011. december 8., csütörtök

Télapó a Magyar iskolában

Havonta egyszer egy vasárnapi napon járunk a Magyar iskolába. Ez egy vidám éneklős, játszós foglalkozás a gyerekeknek, amit nagyon szeretnek. Beni is mindig azt kérdezi, hogy mikor megyünk megint. Nincs is messze tőlünk, egy southamptoni általános iskolában tartják.


A múlt vasárnap különleges alkalom volt, mert jött a jól megszokott Mikulás krampuszostul, a gyerekek nagy örömére. Angliában nem jön december 6-án a Mikulás, hanem Karácsonykor hozza az ajándékokat. Az ajándékok kiosztása után még volt egy kis idő egy mesére és egy kis színezésre is.

2011. december 6., kedd

Angol kórházban


Ádika ujja sajnos pár hete becsípődött az ajtóba. Az egész amiatt volt, hogy az összes beltéri ajtó önműködően becsukódik, mert tűzgátló funkciója van. Akkor nem gondoltuk, hogy törés lenne, mert nem volt dagadt és lila, de eléggé fájlalta. Bekötöttük, borogattuk, néhány nap múlva rendesen használta. Később vettük észre, hogy nem tudja teljesen kiegyenesíteni, így mégis orvoshoz fordultunk. Először itt helyben nézte meg a körzeti, aki nem tudott pontos diagnózist mondani, ezért beutalót adott a winchesteri megyei kórházba. A múlt csütörtökön el is mentünk röntgenre. A kórház hatalmas és nagyon tiszta volt. Itt nincsen SZTK, mindent a kórházban intéznek, gyerekorvos sincs külön. Persze vannak a helyi körzeti orvosok, de szakrendelés nincs.

Végeláthatatlan kórházi folyosó
Hamar meg is találtuk a röntgen osztályt. 10 perc múlva szólítottak is, de kiderült, hogy csak az adatfelvételhez, egy másik váróba, ahol fél órát töltöttünk. Érdekes volt a kórházi dolgozók ruhája. A nővérek sötétkék egyenruhában voltak, előfordult még világoskék és bordó is. Az orvosok civilben, leginkább inget és nyakkendőt viseltek. Senki nem hord fehér köpenyt. Állítólag volt egy felmérés, miszerint ha az emberek fehér köpenyt látnak, megijednek, vagy legalább is megnő a pulzusszámuk, ezért nem ad reális adatot például egy vérnyomás mérés sem. Gondolom ezért ilyen itt a viselet. A kórház beltere, főleg a várók inkább irodára emlékeztetnek. 
A felvétel elkészítése után az orvoshoz kellett menni, aki megmondja mi a tényállás. Újabb bejelentkezés várakozással. Itt szerencsére volt külön helyiség a kisgyerekkel érkezőknek, mindenféle játékkal, így legalább Ádika  nem unatkozott. Közben mi a helyi tv adásban mindenféle intelmeket olvastunk, hogy táplálkozzunk egészségesen, mossunk fogat és ne engedjük a gyereket napi egy óránál tovább tévézni. 
Már 3 és fél órája voltunk a kórházban, amikor végre szólítottak. Kiderült, hogy el volt törve a jobb kisujja az első ujjpercénél, de már összefort. A biztonság kedvéért újabb beutalót kaptunk a kézsebészetre.
Hétfőn délelőtt mentünk vissza, részletes magyarázattal szolgált az orvos. Szerinte szerencse, hogy nem lejjebb tört el, annyi lehet később, hogy nem tudja teljesen kiegyenesíteni a kisujját, de a fejlődésben ez nem fogja zavarni, lehet, hogy nem is fog látszani és nem kell operálni sem. Az orvos nagyon készséges volt, Ádika csendben tűrte, ahogy nyomkodják az ujját. 
Orvos szempontból jó tapasztalatokat szereztünk az első angol kórházi látogatásunk során, viszont a várakozási idő nagyon sok. Persze előre veszik a súlyosabb eseteket, de így is négy órát rá kell szánni egy kivizsgálásra. 
Most már tudjuk, ha legközelebb ilyen történik rögtön a kórházba kell vinni. Az orvos is említette, hogy nehéz megállapítani a törést, de jó, hogy utólag is eljöttünk.

Karácsonyi vásár a suliban

Beniéknél a suliban karácsonyi vásárt, vagyis Christmas bazaar-t tartottak a múlt héten. Már korábban mindenkinek vinnie kellett valamilyen ajándékot, amit bedobtak a közösbe, majd ezekből rendeztek vásárt. Nemrég több házi feladat szólt arról, hogy a gyerekek hogyan ismerhetik meg a pénzérméket, játszottunk is itthon boltosat. A vásár alkalmával élesben is kipróbálhatták a gyerekek, milyen igaziból vásárolni. Benit elláttuk kemény 3 Fonttal, hogy vegyen valamit Karácsonyra. Nagyon ügyesen választotta ki az ajándékokat, Ádinak egy dínós könyvet, Anyának egy bögrét tele meglepetésekkel, nekem egy tusfürdőt vett. Még magának is tudott venni egy versenyautót. Maradt egy kis pénze is, olyan jól beosztotta. Az iskola a befolyt összeget jótékony célra fordítja.

Beni ajándékai Karácsonyra

2011. december 4., vasárnap

Shopping túra

Kriszti munkahelyén minden reggel a következő fontos kérdéseket teszik fel egymásnak a dolgozók: ki mit csinált a hétvégén és hol volt vásárolni? Mivel többször emlegették Basingstoke-ot, ezért ma megnéztük. Állítólag nem sok minden van ott, de vásárlási lehetőség akad bőven. Ahhoz képest, hogy csak egy fél Pécsnyi ember lakik itt, elég nagy bevásárlóközpontot találtunk a városban. Mi keveset költöttünk, csak néhány ajándékot vettünk, inkább bámészkodni mentünk. 



Talán a Pólus Centernél is nagyobb áruházban rengeteg igényes üzlet van. A legtöbb ruhás, ajándékos, ahol elég színvonalas cuccokat találtunk. Ízléses volt a Karácsonyi dekoráció is.


Szabályos műfenyők voltak a nagy aulában, a forgó karácsonyfa díszekbe be is lehetett ülni egy menetre. Külön karácsonyi üzletet is találtunk, csak azt nem tudom, hogy az év többi napján milyen bolt üzemel itt. 



Nagyon tetszettek a díszekből összeragasztott ünnepi csecsebecsék.


A híres maci boltban rengeteg medve közül lehet választani. Ha megvan az igazi, akkor ott helyben feltöltik igazi tollal, vagy átszabják egyedi külsejűre, így még érdekesebb a választás.


Van külön gyerek fodrászat is. Itt mindent a kicsik igényei szerint rendeztek be. Versenyautóban ülve verdás lepellel letakarva várják a csöppségek a hajuk megrövidítését. Olyan, mint egy játszóház, de közben hajat is vágnak.


A másik érdekesség ez a pulóveres kancsó. Talán a teát védik a hidegtől, hogy meg ne fázzon :-)


A nap végére körbejártuk szinte az egészet. Le is esett az állunk, mert ennyi szép dolgot egy helyen még nem láttunk, pedig már megfordultunk pár helyen. Annyi mindent lehetett volna venni, mert óriási választék volt és sok minden tetszett. Kevés a bóvli, főleg jó minőséggel találkoztunk, persze az árak néhány helyen eltúlzottak. A fiúk egész jól bírták a kiképzést, csak keveset nyafogtak.
A képek a telefonom rossz minőségű kamerájával készültek, mert a fényképezőnk sajnos bekrepált.

2011. november 28., hétfő

Öreg busz nem vén busz

Vasárnap délután old timer buszozásra indultunk a verőfényes napsütésben. Még nem is utaztunk ilyen öreg emeletes buszon. Kipróbálhattuk a nyitott tetejűt is. Kicsit fáztunk a felső szinten, néha még a fák ágaitól is el kellett hajolnom, miközben haladtunk. Egy kalauz pedig korhű jegyadagolóból jegyet is csiholt nekünk.
Szeretem az ilyen napokat, szuper az idő,  ingyen volt a parkolás, ingyen volt a buszozás, ritka lehetőség.

Múzeális emeletes buszok Winchester belvárosában /mobilos fotók/

2011. november 27., vasárnap

Portsmouth felűlről


Szombaton délután elugrottunk a közeli Portsmouth-ba. Szeretünk oda járni, mert nincs messze, nagyon hangulatos a tengerpartja és jókat lehet nézelődni a kikötő melletti bevásárlóközpontban. Itt is égnek már a Karácsonyi fények, mint a legtöbb városban. Régóta szerettünk volna felmenni a Spinnaker torony kilátójába, amit mindig csak lentről csodáltunk meg. Aznap délután a Beni 6. szülinapja alkalmából végre fel is mentünk a tetejére. A fenti kilátó rész három szintes. Az alsó a legnagyobb, a körbe üvegezett zárt helyiség, a közepén egy átlátszó padlóval, amire rá lehet állni cipő nélkül és csodálkozni egyet a 170 m-es mélységre. A középső szint kisebb, kávézóval,  néhány asztallal. A felső szint nyitott és jó huzatos. 

Spinnaker Tower, Portsmouth
Parti belváros a toronyból
Kompkikötő a toronyból
Hajózási múzeum a toronyból
Gosport kikötője a toronyból
A torony kilátójának alsó szintje
Torony kilátó, alsó szint, középen az üvegpadlóval
Az üvegpadlón állva
Torony kilátó, alsó szint
Spinnaker Tower by night /lopott fotó/

Bence 6


Hétvégén ünnepeltük Bence 6. szülinapját. A Buzz Lightyear-os tortához dukált a Buzz Lightyear-os abrosz, tányér, szalvéta, pohár és még a pólóján is a kedvenc mesefigurája volt. A tortát Anya kolléganője csinálta, aki tehetséges cukrász is.

Winchester Christmas Market

Csütörtökön ismét izgalmas programnak ígérkezett a winchesteri Karácsonyi vásár megnyitója és az előtte kezdődő lámpás felvonulás. A felvonulást lekéstük, de az összes házilag gyártott figurát megnézhettük egy helyen a katedrális mellett. A felvonulás valami ilyesmi lehetett:



Európa egyik legjobb és leglátványosabb Karácsonyi piacaként tartják számon a winchesteri katedrális mellett rendezett vásárt. Évente több mint 350.000 látogatót vonz ez az egyedülállóan berendezett, apró kivilágított faházakból álló piac, melynek közepére egy szabadtéri jégpályát is építettek. Úgy hirdetik a piacot, hogy itt minden áru kiváló minőségű és a portékák közül sokat csak itt lehet megvenni, üzletben nem.





Video hamarosan.....

2011. november 24., csütörtök

Beni az iskolában

Bence nem mondja, hogy szereti az iskolát, de tűri. A tanító néni nagyon kedves, aki délutánonként váltja, ő is szintén nagyon kedveli a Benit. Korábban volt egy kis összetűzés az iskolában, mert az egyik gyerek állandóan szórakozott vele. Mindig piszkálta, amikor pedig a Beni nem hagyta magát, éppen azt vette észre a tanító néni, vagy egyszerűen csak beárulta az a gyerek, hogy a Bence kezdte őt bántani. Azóta a tanár előtt is tisztázódott, hogy soha nem ő kezdte a kötözködést, hanem az a másik, aki kihasználta, hogy a Beni még nem tudja elmondani az igazat, nem tudja magát megvédeni, de most már neki hisznek. Benikének több jó barátja is van az osztályban, akik elmondták a tanító néninek, hogy ez a gyerek kezdi a bunyót és másokat is bánt. Azóta biztos beszéltek a gyerekkel és a szüleivel, mert már békén hagyja, sőt barátkozni akar vele. A szülők meg állandóan ránk mosolyognak, amikor az iskolában találkozunk.
Az iskolában úgy történik a tanítás a normál képzés mellett, hogy aki valamiben gyengébb, azzal külön csoportban, külön tanár foglalkozik, így erősítve bennük a hiányzó készséget. Benit is egy ilyen tanár segíti néha, mert még nem megy neki annyira a beszéd és az írás. Az öt éves gyerekek itt már nagyjából tudnak írni, olvasni, mert az iskola- előkészítőben megtanították őket. Beninek még gyakorolnia kell ezeket, de egyre jobban megy neki. A számolással szinte nincs is gondja, az írása pedig úgy fejlődik, hogy nem sok különbséget látok az osztálytársai és az ő írása között. Főleg az írott betűket és azok összekapcsolását kell gyakorolnia, mert a nyomtatott nagybetűket már ismeri. Amit az iskolában gyakorolnak kissé eltér az otthon megszokottól.  Az írott kisbetűk elé egy kis farkincát írnak és a b,h,k,l betűknél nem hurkolnak felül, de van több különbség is. Én nem így tanultam, de van benne logika, mert így a betűk összekapcsolása könnyebben megy.  Nem ismertük ki magunkat, hogy is írnak itt, ezért kértük az alábbi írásmintát.

Angol ábécé
Az iskolában sok mindent jutalmaznak különféle jutalom matricákkal és tablókkal, amit csak kevés gyerek érdemel ki. Az alábbit például a kedvességéért és a segítőkészségéért kapta.


Most nemrég ezt adták át neki, ami arról szól, hogy tanuló csillaggá vált, gondolom a jó teljesítményéért.


De többször kapott már matricát a gyorsaságáért, jó magatartásáért, szorgalmáért, kreativitásáért, vagy csak éppen azért, mert ügyesen összepakolt maga után, ha végeztek a játékkal. A matricákra nagyon büszke, az iskolai "üzenő" füzet hátsó oldalán gyűjtjük ezeket.


Beni tanulását sokféleképpen segíti az iskola. Például van egy külön házi feladat füzete, amiben mindig feladják a következő nap anyagát. Ezt este megcsinálják a Krisztivel és másnap már legalább ismerős lesz neki, amit az órán hall. Ebbe a füzetbe még külön instrukciókat is ír a tanárnő, hogy mire figyeljünk és mit gyakoroljuk vele többször. Ezek általában rövid, játékos feladatok, amit még élvez is a gyerek. Sok számolás is van benne. A múltkor például boltosat kellett játszani. Ilyenkor ki kell számolnia a gyereknek, hogy mi mennyibe kerül és mennyi pénze marad a vásárlás után. Közben megismeri a pénzérméket is.

2011. november 20., vasárnap

Karácsonyi visszaszámlálás


Szombaton ünnepélyesen felkapcsolták a Karácsonyi ünnepi fényeket a mi kisvárosunkban Eastleighben. Volt  vidámpark és mindenféle attrakció. Este még a városvezetők és a Télapó is felvonult a korai karácsonyi hangulat érdekében. Úgy látszik itt sűrűn szeretnek vonulgatni és tűzijátékot rendezni, mert azzal zárult az este. 
Érdekes, hogy Angliában a Télapót nem Santa Clausnak, hanem Father Christmas-nek hívják.


Az alábbi plakáton hirdették a programokat, mi csak késő délután látogattunk a belvárosba. 


A felvonulásokat és az este fényeit az alábbi videón lehet megnézni. A film készítése közben egy tömeg kellős közepén álltam, nyakamban a Benivel, ezért lehet, hogy nem tökéletes a kép.

2011. november 17., csütörtök

Charity azaz jótékonyság

Szinte naponta halljuk vagy látjuk ezt a szót itt ott. Jellemző Angliára és az angolokra, hogy amiben és ahogy tudnak segítenek a rászorulóknak. Eastleigh-ben ahol lakunk, a főutcán legalább 4 Charity üzlet van ami azt jelenti, hogy aki ott vásárol az a vásárlása összegével azt az alapítványt támogatja amelyik az üzletet üzemelteti. Most Karácsony közeledtével a munkahelyemen mindenki aki szertett volna segíteni és boldoggá tenni rászoruló kisgyerekek karácsonyát készíthetett egy kis dobozt amit meg kellett tölteni apróságokkal aminek egy kisgyermek örülhet (játékok, csoki stb.). Ezt aztán összegyűjtötték és a világ több tájára küldik el, Tahitire, Afrikába. Holnap pedig (november 18-án) a BBC szervez jótékonysági napot "Show your spots let's raise lots" (mutasd a pöttyeidet és gyűjtsünk minél többet) szlogennel hirdetik. Jelképe ez a pöttyös kendővel fél szemét eltakaró mackó. Ezt nagy szabású eseményt, még a tévében is közvetítik, hogy kik, hol és hogyan gyűjtöttek pénzt a gyermekeket segítő alapítvány számára. Nálunk a cégnél például mindenki sütit süt otthon, azt behozza és 11 órakor sütivásárt rendezünk. Jelképes összeget kell fizetni ha a kolléga által sütött süteményt szeretnénk megkóstolni. Az így befolyó pénzt összegyűjtjük és eljuttatjuk az alapítványnak. Ja és hab a tortán, hogy a szlogenhez hűen mindenkinek valami pöttyösben kell menni holnap dolgozni. Kíváncsian várom :-)
Kriszti



Macinak álcázott muffinok - a kolléganőm alkotásai

2011. november 9., szerda

Új képek a Portsmouth mappában

Légpárnás fut ki Portsmouth kikötőjéből

2011. november 7., hétfő

Bonfire Night - Egy "tüzes" este törénete

A "tüzes" ünnep programja
Minden év november első hétvégéjén megemlékeznek az angolok a Guy Fawkes Night keretén belül egy fáklyás, tábortüzes, tüzijátékos felvonulással. Az ünnep eredete 1605-re nyúlik vissza, amikor egy Guy Fawkws nevű embert letartóztattak, mert robbanóanyagot találtak nála, amit a Lordok házában I.Jakab király ellen akart felhasználni. A király megmenekülésének ünnepére az emberek Londonban égő máglya körül ünnepeltek. Később bevezették az egész országban a "tüzes" felvonulást és a tábortüzek körüli ünnepeket, amik aztán erőszakos felvonulásokhoz vezettek. A mai Guy Fawkes Night egy kellemes társadalmi megemlékezés, ahol nagy rendezvényeket tartanak, középpontjában egy hatalmas tábortűzzel és tüzijátékkal, mulatozással. Az estét nevezik még Fireworks-nek, ami tüzijátékot jelent, este többször kiabálják, hogy Bonfire-azaz máglya.
Mivel kíváncsiak voltunk, hogy is zajlik ez a Halloween utáni ünnep, Winchester főutcájára mentünk, ahol már este hatkor gyülekezett a nép, a teljes sétálóutcát elfoglalva. Hosszú fáklyákat árultak az utcán, később már rengeteg világított. Fél óra múlva megindult a nép, nagyon látványos kép volt ez ezernyi lánggal. Vigyáznom kellett, mert az alacsony növésűek majdnem a fejemhez nyomták az égő fáklyát, csoda, hogy senkinek nem gyulladt ki a haja. Egy kisebb kör megtétele után egy sportpályára vonultunk mi is a többiekkel, ahol már égett egy több méter magas, raklapokból és faanyagból összerakott óriás máglya. A tűz körül gyülekeztek az emberek és várták a tüzijátékot, ami nem volt akkora, mint otthon augusztus 20-án, de ez mégis csak egy kisváros. Viszont az egész országban rendeznek ilyenkor különféle tüzijátékokat, még olyan is van, hogy egy pub szervez ilyet. A rendezvény helyszínére nem engedtek be annyi embert, hogy mozdulni se lehessen, aki nem fért be, messzebbről nézte az eseményt. A tűzoltóknak biztos rémálom ez az este. Szóval jól szervezetten zajlott le ez a tüzes esemény, amit a gyerekek is nagyon élveztek, Ádika tapsolt a tüzijáték közben, Beni megjegyezte, hogy máskor is jöjjünk el. 
Az esti fotók nem lettek jók, ezért egy általam készített videón lehet megnézni a történteket:

2011. november 5., szombat

Itt a fagyis...


helyett a postás. Mindig a fagyi árus jut az eszembe róla, ha meglátom :)  Viszont, hogy jön össze a télikabát és a sapka a rövidnadrággal, azt csak az angolok tudják.

2011. október 29., szombat

Ádika első oltása Angliában


1 héttel ezelőtt hivatalos levél érkezett Ádám részére, melyben közölték, hogy kedden 15:10 percre várják HIB + Meningococcus elleni oltásra. Először nem értettem, hogy miért akarják őt beoltani, hiszen amikor regisztráltunk az itteni orvosnál megbeszéltük, hogy Ádi továbbra is a magyar rendszer szerint fogja kapni az oltásait, hiszen rendszeresen hazalátogatunk. Rögtön fel is vetettem a kapcsolatot Magyarországon maradt  doktornéninkkel aki megírta nekem, hogy a Mo-i rendszer ezzel az egy oltással tér el az Angliai rendszertől. A Meningococcus fertőző agyhártyagyulladás. Mo-n nem tartozik a kötelező oltások közé, ott fizetni kell érte ha valaki szeretné beadatni a gyermekének. Itt ingyen adják, így beoltattuk az Ádit. Szerencsére aznapra meg is gyógyult az 1 héttel korábbi náthájából, így egy kis sírás kíséretében túl is esett a dolgon.
Kriszti

Regisztráltunk a helyi könyvtárba


Pénteken délután miután hazaértem a munkából családostul ellátogattunk a helyi könyvtárba. Ez kb. 10 percre van tőlünk autóval. Gondoltuk mindenképpen hasznos ha regisztrálunk, hiszen rengeteg könyv, CD, DVD közül lehet válogatni gyerekeknek és felnőtteknek is. A regisztráció ingyenes és 4 hétre 30 könyvet lehet egyszerre kikölcsönözni teljesen ingyen!! A 4 hetes időtartam bármikor meghosszabítható interneten keresztül csak egy PIN kód szükséges hozzá amit rögtön meg is kaptunk. Ez alkalommal gyerek könyveket válogattunk össze, rögtön 13 darabot. Minden könyv nehézségi szintek szerint van csoportosítva, kezdve a babáknak való képeskönyvektől egészen az iskolásoknak való könyvekig. Bencének inkább olyan meséket kerestünk amiknek egyszerűbb a nyelvezete, de természetesen Ádika is választott magának néhány könyvet amiket lelkesen hozott haza. Most már csak olvasni kell! Legközelebb mi is nézünk magunknak valami jó kis izgalmas olvasmányt. 
Kriszti

2011. október 21., péntek

Csak hivatalos ügyet ne intézzünk....



mert az valóságos gyötrelem, küzdelem és soha véget nem érő várakozás. Augusztus végén adtuk be kérelmünket a családi pótlékra és az adókedvezményre amire itt jogosultak vagyunk. Mindkét igényléshez egy kb. 5-6 oldalas formanyomtatványt kellett kitölteni, ebben feltüntetni az összes létező adatunkat. 2 hét elteltével újabb nyomtatványok érkeztek további adatok közlése céljából. Ezeket is visszaküldtük, lassan 6 hete. Gondoltam most már felhívom mindkét hivatalt telefonon, hogy megtudjam mégis mikor számíthatunk valami juttatásra is a sok papírmunka után. Ekkor jött a számomra dühítő és érthetetlen válasz. A családi pótlék esetében azt mondták, ne aggódjak, dolgoznak az ügyön és a hivatalos ügyintézés 26 hétig (nem elírás!) is eltarthat. Mondom az ügyintézőnek, az fél év, mi tart ennyi ideig? Sajnos nem tud többet mondani majd tájékoztatnak. Marha jó, csak nekem nem fél év múlva van szükségem a pénzre hanem most. Sajnálja, nem tud mit tenni. Gondoltam ok, próbálkozzunk a másikkal. Ott egy csiga lassúságú ügyintéző egy körülbelül 25 perces telefonbeszélgetés után kiderítette, hogy megkaptak minden szükséges papírt, de újabb nyomtatványt küldtek számunkra ami a napokban fog megérkezni. Legyek szíves ezt is töltsem ki és küldjem vissza. Nem tud ennél többet mondani. Remek. Még az a szerencse, hogy az adókedvezményeket visszamenőleg is folyósítják, tehát ha itt is 5-6 hónapot váratnak akkor egy nagyobb összeget kell egyszerre kifizetniük. Kolléganőim szerint ne hagyjam őket, hívogassam hetente és mondjam meg, hogy a főnökkel szeretnék beszélni. Hát nem gondoltam volna, hogy a hivatalos ügyek intézése ennyire szánalmas ebben az országban.
Kriszti